Lakossági svájcifrank-hitelek árazása – narratíván innen és túl?

A lakossági devizahitel-válság kezelése az elmúlt hat-hét év meghatározó társadalmi problémája, gazdaságpolitikai kihívása. A szokásos szakmai és politikai narratíva a válság elmélyülésének egyik fő okát – a forint jelentős gyengülése mellett – abban látja, hogy a frankhitelek átárazása során a bankok mérték nélkül hárították át növekvő költségeiket a teherviselésük határán lévő adósokra. Empirikus elemzésünkkel e nézőpontot kívánjuk árnyalni. A hitelezési költségek négy alapvető komponensének – a referenciakamatnak, az országkockázati felárnak, a költségvetési terheknek és az elszámolt hitelezési veszteségnek – a frankhitelkamatokra gyakorolt hatását vizsgáljuk. A grafikus megjelenítés megszokott módszerétől kiindulva lépésről lépésre jutunk el a komplex, egyensúlyi árazási visszacsatolásokat is integráltan kezelő vektor-hibakorrekciós modellig (VECM). Ez utóbbira épülő becslések szerint a bankok a felmerülő költségeiket arányosan vagy inkább tompítva érvényesítették a jelzáloghitelek árazásakor. Ha volt tere a gyakran emlegetett „tisztességtelen banki magatartásnak”, akkor az inkább a vizsgált költségektől független tényezők érvényesítésében, egyfajta erőfölényes induló árazásban kereshető, amelyet elsődlegesen a szignifikáns és jelentős mértékű konstans tagok tükröznek.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D14, G21

Arthritis psoriatica

L

Új elválasztástechnikai módszerek kidolgozása nem enzimatikus glikáció vizsgálatára. Diabétesz következtében kialakuló nefropátiák vizsgálata vérben és vizeletben előforduló fehérjék glikáltságának analízisével. = Development of new separation methods for the nonenzymatic glycation. Investigation of the nonenzymatic glycation of proteins isolated from blood and urine in case of renal nephropathy caused by diabetes II.

• Új mintaelőkészítési eljárást dolgoztunk ki nem-enzimatikusan glikálódott fehérjék triptikus emésztményének különböző szilikagél alapú állófázisokon (C18, C30, C60(10)-, C60(30)- , C60(100)-fullerénszilika) történő frakcionálására és dúsítására. • Elsőként térképeztük fel a fibrinogén lehetséges glikációs helyeit. • Optimalizáltuk a glikált fehérje emésztmények szelektív dúsítására alkalmas boronát-affinitáskromatográfiás körülményeket. • Meghatároztuk a diabetes mellitus-ban szenvedő betegek vérszérumából nyert HSA (Human Serum Albumin) glikáltsági szintjét. • Különbséget véltünk felfedezni a beteg és kontrol csoport szérum és vizelet HSA glikáltsági szintje között. A várakozásoknak megfelelően több lehetséges glikációs hely módosult a diabetes mellitus-ban szenvedő betegek esetében. • A HSA 414K és a 428R glikációs helyei biomarker jelentőségűek lehetnek. • Különbséget mutattunk ki MALDI-TOF technikával Shigella zonei mutáns törzsek endotoxiunjainak (LPS) struktúráiban a teljes core és Lipid A szerkezetek megadásával. • Potenciális biomarkereket sikerült folyadékkromatografiás és tömegspektrometriás módszerekkel Crohn beteg vizeletéből azonosítani a II. számú Belgyógyászati Klinika együttműködésével. Ezen a fehérje biomarkerek mennyisége a betegség különböző stádiumaiban eltérő. | • New sample preparation method was developed for the fractionation on silica based materials (C18, C30, C60(10)-, C60(30)-, C60(100)-fullerene silica) and selective enrichment of the in vitro glycated tryptic peptides. • Possible glycated sites of the fibrinogen were described first. • The crucial circumstances of the boronate affinity chromatography were optimized for the selective enrichment of the glycated tryptic peptide. • The glycation level of the HSA (Human Serum Albumin) collected from patients suffering from type 2 diabetes was determined. • A difference was discovered between the glycation level of the serum and urine of the patients suffering from diabetes mellitus and the healthy volunteers. • 414K and 428R, glycation sites of the HSA might serve as a biomarker of diabetes mellitus • Distinction was established in the structure of mutant Shigella zonei exotoxins (LPS) by the whole structure of the core and Lipid A with MALDI-TOF mass spectrometer. • A potential biomarkers were determined from urine of a patient suffering from Crohn disease with liquid chromatograpy and mass spectrometric methods collaborating with the 2nd Department of Internal Medicine and Nephrology Centre. The amount of these proteins varies in different statuses of the disease

A növénytermesztés környezeti hatásainak értékelése, különös tekintettel a biodiverzitásra. Egy intenzív- és egy ökogazdaság externális hatásai = Evaluation of environmental impacts of crop production, with particular focus on biodiversity. External impacts of an intensive farm and an ecological farm

A disszertációnak két fő célja volt: egyrészt a szántóföldi növénytermesztés externális környezeti hatásainak (talaj, víz és levegőszennyezés, emberi egészség, biodiverzitás, tájkép) együttes, technológia-specifikus, gazdasági szintű értékelése, másrészt a biodiverzitásra gyakorolt hatás értékelése során módszertani előrelépés elérése. A hatások értékelésére kiválasztott módszereket a holisztikus szemlélet okán alkalmaztuk, amely által teljesebb képet alkothattunk az externális környezeti hatásokról. A módszereket „felfűztük a témára”, azaz a módszerválasztást elsősorban a környezeti hatások jellegzetességei, a szakirodalmi gyakorlat határozta meg. Összesen öt empirikus vizsgálat (kvalitatív értékelés, tanácskozó monetáris értékelés, feltételes értékelés, feltételes választás, hatás-útvonal értékelés) képezte a kutatás alapját

Hosszú szénláncú (fordított fázisú) folyadékkromatográfiás állófázisok előállítása és alkalmazásuk a bioanalitikában

9

Felsõoktatás-politika és állami finanszírozás: a 2007. évi felvételi tanulságai a gazdaságtudományi alapképzésben

A gazdaságtudományi képzés a 2007. évi felsõoktatási felvételi eljárás egyik nagy vesztese. Az állami finanszírozású alapképzési helyek számának drasztikus csökkenése mellett a kormányzati felsõoktatási politika határozott preferenciákat érvényesít a képzési terület belsõ arányainak, azaz az egyes gazdaságtudományi szakok létszámkeretének meghatározása során is. Tanulmányunk célja az ennek nyomán kialakuló létszámstruktúra belsõ arányainak, egyes szakokra és intézményekre gyakorolt hatásainak vizsgálata, elõtérbe helyezve a közgazdasági szakok, ezen belül az alkalmazott közgazdaságtan szak (és az általunk kiemelt szempontok többségében hasonlóan viselkedi gazdaságelemzõ szak) megítélésünk szerint nyugtalanító fejleményeinek tárgyalását. Hangsúlyosan rámutatunk a közgazdasági képzési ág nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony részarányára a teljes hazai felsõoktatáson belül. Munkánkban külön foglalkozunk a nem-állami intézményeknek az állami finanszírozású gazdasági felsioktatásban betöltött ellentmondásos szerepével, és kvantitatív eredményeket közlünk az oktatáspolitika létszámkeret-meghatározó döntéseinek a következõ év hallgatói keresletét befolyásoló szerepérõl is.